Budapest kávéházi kultúrája a századfordulón élte fénykorát, amikor az Oktogonon működő Abbázia Kávéház a város legnagyobb és egyik legfényűzőbb találkozóhelyének számított. Az 1888-ban megnyitott intézmény a Steuer-kávésdinasztia büszkesége volt, amelynek falai között a kor legfontosabb közéleti szereplői, írói és művészei fordultak meg.
Tükrök, márvány és a pesti szellemi élet
A kávéház belső tereit a korabeli luxus jellemezte: hatalmas, Brüsszelből hozott falitükrök, ónixmárvány asztalok és délszaki növények fogadták a vendégeket. A hely presztízsét jól mutatta, hogy olyan neves személyiségek tartották itt törzsasztalaikat, mint Eötvös Károly, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, vagy éppen Molnár Ferenc, aki gyakran az Abbázia közönségén tesztelte készülő darabjainak fogadtatását.
Legendás viták és csínytevések
Az Abbázia története nem volt mentes a konfliktusoktól sem. Híres az a történet, amikor Lechner Ödön és társasága összekülönbözött a tulajdonossal, Steuer Gyulával a külföldi magazinokból kivágott képek miatt. A művészek válaszul egy gúnyos feliratot hagytak a tulajdonos házán, majd a konkurenciához, a Japán Kávéházba pártoltak át.
A hanyatlás és a vég
A kávéház népszerűsége a háborúig töretlen maradt, a minőséget pedig a tulajdonos saját svábhegyi mintatehenészete garantálta. A második világháború légitámadásai azonban véget vetettek a fénykornak, a hely 1944 szeptemberében bezárt. Bár az államosítás után, az 1950-es években kísérletet tettek a kávéház újraélesztésére, a régi pompa már nem tért vissza. A helyiség később snackbárként, majd gyorsétteremként működött, 1992-ben pedig végleg bezárta kapuit, átadva helyét egy bankfióknak. Ma már csupán egy emléktábla jelzi az Oktogonon, hol állt egykor Budapest társasági életének egyik legfontosabb központja.
Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a BESTofBUDAPEST hírei érdekesek számodra.
Forrás: https://welovebudapest.com/cikk/2026/10/19/abbazia-kavehaz-tortenete-oktogon/