Budapest nyári élhetősége egyre nagyobb kihívást jelent, ahogy a városi hőszigetek hatása fokozódik. Prof. dr. Reith András építész, az ABUD Mérnökiroda vezetője szerint a városi felületek hőterhelése ma már tudományosan mérhető, és a megoldás nem feltétlenül a látványos, de kevéssé hatékony zöldítésekben rejlik.

Mi az a Hőlábnyom?

A szakember által képviselt Hőlábnyom kezdeményezés célja, hogy a városfejlesztési beavatkozások környezeti hőterhelését számszerűsíthetővé tegye. Míg a szén-dioxid-lábnyom fogalma közismert, a városi burkolatok és épületek hővisszatartó képességének hatása eddig kevésbé volt tudatosítva a tervezés során. A cél egy olyan módszertan kialakítása, amely a jövőben tervezési ajánlások és szabályozási követelmények alapjául szolgálhat.

Árnyékolás és természetes megoldások

Reith András hangsúlyozza, hogy a gyalogosok hőkomfortja szempontjából az árnyékolás a leghatékonyabb eszköz. Ahol faültetésre nincs lehetőség, ott építészeti árnyékolók, pergolák vagy ideiglenes szerkezetek is jelentős javulást hozhatnak. A szakértő óva int attól, hogy a természetes anyagokat automatikusan környezetbarátabbnak tekintsük: egy rosszul megválasztott burkolat ugyanolyan mértékben járulhat hozzá a felmelegedéshez, mint a beton.

Budapesti példák a gyakorlatban:

  • Blaha Lujza tér: Fontos előrelépés a zöldfelületek növelése, de a tér tényleges hőterhelését a jövőben mérni kell.
  • Bakáts tér: Jó példa arra, hogy a felszín alatti beavatkozások, mint a megfelelő gyökértér és csapadékvíz-gazdálkodás, hosszú távon kulcsfontosságúak.
  • Pünkösdfürdői ökopark: A természetközeli kialakítás és a közösségi használat sikeres ötvözése.

A meglévő épületállomány szerepe

Az építész szerint a legfenntarthatóbb épület az, amely már áll. A régi bérházak esetében a külső árnyékolás és az éjszakai átszellőztetés elengedhetetlen a nyári túlmelegedés csökkentéséhez. A légkondicionálás ugyan átmeneti megoldást nyújt, de az utcára kivezetett hő tovább rontja a városi környezetet, ezért a passzív hűtési módszerek előtérbe helyezése elkerülhetetlen.

Reith András szerint a következő 5-10 évben a városi vízgazdálkodás átalakítása és a teljesítményalapú szabályozás bevezetése hozhat érezhető változást, hogy Budapest a legforróbb napokon is élhető maradjon.

Épp ami érdekel, pont amikor olvasnál… jelezd a Google felé, hogy a BESTofBUDAPEST hírei érdekesek számodra.

Forrás: https://welovebudapest.com/cikk/2026/10/20/hohullam-budapest-reith-andras-interju-holabnyom/